Szlovénia finanszírozási költségei elérték azt a kritikus szintet, ahol több eurózóna tagország is mentőcsomagra szorult, miután a parlament nem adta meg többségi támogatását az új kormányfőjelöltnek.
A decemberben tartott előrehozott választások után január 5-én Zoran Jankovicot, a választásokon nyertes balközép Pozitív Szlovénia párt vezetőjét jelölte a szlovén államfő kormányalakításra. A napokban tartott parlamenti szavazáson azonban hiányzott négy szavazat ahhoz, hogy meglegyen Jankovic többségi támogatottsága. Az államfőnek most új kormányfőjelöltet kell állítania.
Tavaly nyáron jött a figyelmeztetés: "Szlovéniának tisztában kell lennie azzal, hogy csak kis lépés választja el attól, hogy kritikus helyzetbe kerüljön". A szlovén jegybankelnök szájából elhangzott figyelmeztetés azonban hiábavaló volt, a lakosság a népszavazáson elutasította a nyugdíj- és munkaerőpiaci reformokat. A válság során beszakadt az építőipar és felszínre kerültek a versenyképesség és a vállalati eladósodás problémái. A kormány kontraciklikus politikája nyomán pedig elszállt a költségvetés addig mérsékelt hiánya. Most a jegybankelnök szerint egymilliárd eurós kiigazítás kell ahhoz, hogy az EU fiskális szabályainak megfeleljenek. Ősszel bizalmi szavazáson megbukott a kormány, és előrehozott választásokat kellett kiírni. Az országot pedig elérték az első leminősítések.
Új kormány azonban még mindig nincs. Mivel a parlament elutasította a választáson nyertes párt jelöltjét, kétséges, hogy ki lehet az államfő új jelöltje. Mindezt olyan időszakban, amikor az eurózóna adósságválsága cseppet sem lankadt, sőt, még csak most jöhetnek az eurózóna és az uniós tömeges leminősítései.
Ebben a bizonytalanságban a szlovén állampapírok hozamai újabb csúcsra emelkedtek, a napokban a 10 éves papírok hozama áttörte a 7%-os szintet, ami az eurózónában igen magasnak számít, és itt már több tagország is "elvérzett" (a görög, ír és a portugál példa is azt mutatta: ilyen szintek mellett idővel kénytelenek voltak az EU/IMF nemzetközi hitelcsomagját kérni a kormányok a beszűkülő piaci forráslehetőségek miatt).
Hozzá kell tenni, hogy az alig több mint 2 milliós népességű Szlovénia államadóssága az eurózónában igen alacsonynak számít, a GDP 50%-át közelítheti meg idén, ami az előző évekhez képest ugyan tetemes emelkedés, de még mindig jóval elmarad a 60 százalékos maastrichti kritériumtól és a 70 százalék körüli uniós átlagtól.
portfolio.hu
